Tovább barátkoztam a varrógépemmel október folyamán. Barátságunkat az is erősítette, hogy férjecskémtől kaptam egy kis narancsszínű Fiskars kézimunkaollót születésnapomra. Végre sikerült az alsó szálat is teljesen egyedül felhoznom! Sokkal bátrabban szabok-varrok. Kevésbé félek a varrógéptől, mint géptől. Kezdem alaposan megismerni őkelmét! A kézi varrás és hímzés is szépen alakul. Összességében büszke vagyok magamra. A férjem még az új függönyök beszegését is rám szeretné bízni. Azért ez már valami! Főleg azért, mert eleinte nem tudta, hogy mi lesz ebből ...:)
Kisfiam kertésznadrágjához is megvettem az anyagot. Rábeszéltek a farmerra. (Kordbársonyból ugyanis még nem merném.) A farmert viszont sajnos nem fogja elvinni a varrógépem... Azért egy próbát teszek, ha nem megy, marad a kézi varrás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése