"Gyöngy az idő, vándoroljunk,
Nincs szekerünk, bandukoljunk,
Lassu folyó ága mellett
Járjuk a halk fűzfa-berket.
Este a láb gyönge, fáradt,
Lombok alatt nézünk ágyat.
Szöcske-bokán jő az álom,
Száll a világ lepke-szárnyon."
(Weöres Sándor: Barangolók)
Szentmihályfa, Zala megye
"Hová lett Zalaszentmihályfa?
Két személygépkocsi áll meg Böde főterén. Az utasok a műemlék templom iránt érdeklődnek.
- Eljöttek mellette mert, hogy a templom Szentmihályfán van – világosítják fel őket.
- Szentmihályfán? Mi nem jártunk Szentmihályfán- csodálkoznak a kirándulók, s nem értik a férfit, aki a kérdéseikre válaszol.
A bödei ember azt mondja:
- Nincs itt semmi félreértés. Szentmihályfa ugyanis újabban nem Szentmihályfa hanem Hottó II. kerülte. Ott a templom a falú végén egy kis dombon.
- Ugye megmondtam, hogy az lesz az – szól az utasok közül egy fiatal lány- , de nem hittek nekem.
- A fenébe is! Hogyan hittünk volna, ha egyszer az volt a táblára írva: Hottó II. kerület. És ha egyszer az a templom szentmihályfai, akkor miért bödei? Ha az a falu Szentmihályfa, akkor miért Hottó II. kerület? – mérgelődik a férfi. És szidni kezdi azokat akik mindezt kitalálták.
ZALASZENTMIHÁLYFA:A török időben elpusztul, a templomot is lerombolták. 1750 körül állították helyre, s épült del a közelében a falu is, amely most is létezik. Igaz, nem nagy falu, de falu. Történelmi falu, de falu. Történelmi falu, amely gondozzam, használja megyénk egyik legértékesebb műemlékét. Lakói békében élnek gazdálkodó dolgos emberek, de a hivatali intézkedések miatt önérzetükben sértettek.
És Böde? Böde nem létezik. Legalább is egyik neves írónk szerint nem. Ez az író tavaly publikált ugyanis egy különbem hangulatos, Zalát méltató írást egyik országos irodalmi hetilapunkban. Az író a szentmihályfai templom gyönyörű parkjában arról meditált, hogy miként pusztított a történelem vihara, hogy lám, Böde már nem is létezik, csak a templom maradt ránk. Az író a lombos fák alatt nem látott el a templomtól egy jó kilométerre lévő Bödéig, az erdők karjában megbúvó faluig.
Nyílván a történelem során Bödét is sok pusztítás érte, de napja ma nem leáldozóban van. Böde tehát él sőt, sokkal jobban él mint valaha, még akkor is, ha a Szent Mihály arkangyal temploma egy kicsit odébb is van tőle.
ZALASZENTMIHÁLYFA SORSA:
Egyébként sajnos nem egyedi. A világ évezredes folyását kellően nem értők. Egy példátlan ütemű fejlődéstől megszédülve sok helyen gázoltak bele a zalai települések népének történelmi név- örökségébe. Pedig a fejlődés nem követel ilyesmi! Sokkal inkább a történelmi múlt új értékek teremtésére ösztönző, serkentő emlékeinek hű megőrzését.
- Eljöttek mellette mert, hogy a templom Szentmihályfán van – világosítják fel őket.
- Szentmihályfán? Mi nem jártunk Szentmihályfán- csodálkoznak a kirándulók, s nem értik a férfit, aki a kérdéseikre válaszol.
A bödei ember azt mondja:
- Nincs itt semmi félreértés. Szentmihályfa ugyanis újabban nem Szentmihályfa hanem Hottó II. kerülte. Ott a templom a falú végén egy kis dombon.
- Ugye megmondtam, hogy az lesz az – szól az utasok közül egy fiatal lány- , de nem hittek nekem.
- A fenébe is! Hogyan hittünk volna, ha egyszer az volt a táblára írva: Hottó II. kerület. És ha egyszer az a templom szentmihályfai, akkor miért bödei? Ha az a falu Szentmihályfa, akkor miért Hottó II. kerület? – mérgelődik a férfi. És szidni kezdi azokat akik mindezt kitalálták.
ZALASZENTMIHÁLYFA:A török időben elpusztul, a templomot is lerombolták. 1750 körül állították helyre, s épült del a közelében a falu is, amely most is létezik. Igaz, nem nagy falu, de falu. Történelmi falu, de falu. Történelmi falu, amely gondozzam, használja megyénk egyik legértékesebb műemlékét. Lakói békében élnek gazdálkodó dolgos emberek, de a hivatali intézkedések miatt önérzetükben sértettek.
És Böde? Böde nem létezik. Legalább is egyik neves írónk szerint nem. Ez az író tavaly publikált ugyanis egy különbem hangulatos, Zalát méltató írást egyik országos irodalmi hetilapunkban. Az író a szentmihályfai templom gyönyörű parkjában arról meditált, hogy miként pusztított a történelem vihara, hogy lám, Böde már nem is létezik, csak a templom maradt ránk. Az író a lombos fák alatt nem látott el a templomtól egy jó kilométerre lévő Bödéig, az erdők karjában megbúvó faluig.
Nyílván a történelem során Bödét is sok pusztítás érte, de napja ma nem leáldozóban van. Böde tehát él sőt, sokkal jobban él mint valaha, még akkor is, ha a Szent Mihály arkangyal temploma egy kicsit odébb is van tőle.
ZALASZENTMIHÁLYFA SORSA:
Egyébként sajnos nem egyedi. A világ évezredes folyását kellően nem értők. Egy példátlan ütemű fejlődéstől megszédülve sok helyen gázoltak bele a zalai települések népének történelmi név- örökségébe. Pedig a fejlődés nem követel ilyesmi! Sokkal inkább a történelmi múlt új értékek teremtésére ösztönző, serkentő emlékeinek hű megőrzését.
Az idegenek tökéletesen igaza van. Nem vall éppenséggel emelkedett elméből kipattant ötletre az, ami Szentmihályfával pontosabban Zalaszentmihályfával történt.
A Zala megye műemlékei kiadványban Böde névvel szerepel az szentmihályfai római katolikus templom történetének leírása. Igaz a cím szó alatt a szerző megemlítí Zalaszentmihályfát is, mint a műemlék helyét. Ezzel azonban nem jutni előbbre, mert ma Zalaszentmihályfa nevű falu nem létezik Zalában.
Böde történetében sehol sem említik ezt a templomot, amely 1200 körül épült. Nyílván, mert a templom Zalaszentmihályfáé így tehát Árpád- kori település nevét vették el azok , akik KERÜLET-et akartak. És még csak nem is azért lett Hottó II. kerület Zalaszentmihályfa, mert egybeépült a nagyobb faluval, Hottóval. Erről szó sincs. Zalaszentmihályfa ugyanis kiesik a hottói útvonalról. Szenmihályfáról előbb el kell utazni Teskándra, ez legalább négy kilométerre esik Szentmihályfától, innét lehet eljutni Hottóra, ami úgy három kilóméterre van Teskándtól.
Nézzünk egy másik esetet:
A gyanútlan idegen, aki Hottó II. kerületet keresi, előbb elmegy Hottóra, mert nyílván azt gondolja, hogy valahol itt lehet a II. kerület, aztán, amikor a faluba érdeklődik és felvilágosítást nyer, ugyanúgy szidja a nagy ötletkiagyalót, mint írásunk elején a Bödében járt utasok.
Zalaszentmihályfa?
Meditációk egy Árpád-kori műemlék holléte kapcsán."
